Szerkezetkész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) IX. kerületben épülő új Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóháza – közölte az akadémia pénteken.

Az épületek tartószerkezetének elkészültekor tartott hagyományos bokrétaünnepen Lovász László, az MTA elnöke és Török Ádám főtitkár mellett az akadémia korábbi elnöke, a projektet elindító Pálinkás József, valamint az új kutatóházba költöző kutatóközpontok vezetői is részt vettek.
Az MTA közleménye szerint július végére végeznek a kivitelezők a külső munkálatokkal, ekkorra készülnek el a külső nyílászárókkal, a homlokzattal, a hőszigeteléssel és a tetővel. Ezt követően indul meg a belsőépítészet, az épületgépészet és a villamos hálózatok kiépítése. Az épületegyüttest várhatóan 2016 harmadik negyedévében adják át.
A három tömbből álló központ, melynek építése tavaly szeptemberben kezdődött el, mintegy 700 ember munkahelye lesz. A komplexumban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai dolgoznak majd.
A közlemény megerősíti Lovász László korábbi bejelentését, miszerint az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete várhatóan nem az új kutatóházba, hanem a Zeneakadémiától alig egy saroknyira, a Teréz körúton található Batthyány-palotába költözik.
Az új központ nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbjében a régészet, az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, a történelem és a filozófia művelői kapnak helyet. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politika- és jogtudományi, a szociológiai, kisebbségkutatási, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A harmadik, hatemeletes épülettömb ad helyet a könyvtárnak, valamint a szemináriumi termeknek.
A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok jelenlegi, “nem tudományos célokra épült, elavult és gazdaságtalanul üzemeltethető épületeivel” szemben a mintegy 21 ezer négyzetméter hasznos alapterületű új kutatóház korszerű, energiatakarékos épület, amely könnyen és költséghatékonyan üzemeltethető, és a korábbi egyeztetések során beérkezett és figyelembe vett speciális kutatói igényeknek is megfelel majd – emelik ki.
Az építészek a benyújtott igények és helyszíni egyeztetések alapján tervezték meg a kutatószobákat, irodákat, a 150 fős tanácstermet, az olvasótermet, a szemináriumi termeket, valamint az egyes kutatóintézetek tevékenységéhez szükséges speciális helyiségeket, laboratóriumokat. A könyvtári szinteken a három kutatóközpont könyvállományának döntő többsége elérhető lesz szabadpolcos rendszerben.
Az egy-, két- és négyszemélyes dolgozószobákon, valamint nagyobb területű irodákon kívül egyebek mellett a multidiszciplináris módszerek használatát lehetővé tévő, a régészeti vizsgálatokat segítő DNS-laboratórium és korszerű szerverhelyiség kap helyet az épületegyüttesben nagy sebességű internetkapcsolattal. A három épületrészt aulatömb köti majd össze, amelynek tetején tavasztól őszig zöld terasz kínál lehetőséget az eszmecserékre és a munka közbeni feltöltődésre.
Az épületegyüttes nem messze található a lágymányosi egyetemi campustól, ahol 2013 végén adták át a magyar természettudomány legmodernebb technológiával felszerelt, 9,5 milliárd forintból felépült kutatóközpontját – idézik fel a közleményben.
A szerkezetépítési megbízást közbeszerzési pályázaton a Kalotherm Zrt. nyerte el. Ez a cég végezte korábban az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának hasonló építési munkálatait is.